Egy kis szeretetet Damonnak, légyszi!

Ez a poszt egy nagyon csalódott Delena kirohanásnak indult, de most, hogy egy kicsit lenyugodtam (szegény öcsémnek regéltem el bánatom, csak pislogott) újra pozitívan állok a Vámpírnaplók elé. Na de mi is történt?

Figyelem, aki még nem látta a 4x07 részt annak ez a poszt erősen spoileres lesz. Be warned!

Kezdjük azzal, hogy nem tudok elfogulatlan lenni. Az első évadtól kezdve menthetetlenül Damon rajongó vagyok és így az ő választása az én választásom is lett, Delena rajongó lettem. Minekutána már négy évada gyűrjük ezt a románcot kisebb-nagyobb utalásokkal a szerelmükre és a köztük lévő vágyra egyértelmű, hogy bennünk rajongókban is legalább akkora feszültség halmozódott fel, mint az érintett párban. Ez a rész elvileg végre beteljesülést hozott, csakhogy nem a várt módon. Számomra nagy csalódás volt, hogy Damon és Elena eddigi legintimebb pillanata alatt gyakorlatilag folyamatosan Caroline és Stefan dumálását hallgattuk. Nagyjából megölte a jelenetet. Négy - NÉGY - évadnyi szexuális feszültség után annyit legalább megérdemeltek volna a Delena rajongók, hogy a szerelmi jelentet UTÁN robbantsák a bombát, ha már mindenképpen éket kell verni a kapcsolatukba.

A bombáról pedig általában. A sire bond -amit elég bénán kötődésnek magyarítunk - Caroline agyszüleménye és ezzel nagyjából erőszaknak állítja be amit Damon művelt Elenával. Ezzel kapcsolatban több hozzáfűznivalóm is van:

1. Nem vettem észre, hogy Klaus hibridjei közül bárki is szexuális vágyat, vagy szerelmet érzett volna a mestere iránt, márpedig Elenával ez a helyzet. Nos akkor kettős mérce van, vagy ez mégsem kötődés?
2. Elena most állt ki legtöbbet magáért, és Damon utasítása ellen is cselekedett. Ha mégiscsak kötődés, akkor viszont írói hiba. Pl.: Caroline szerint Elena azért nem tud tasakból inni, mert Damon azt mondta, hogy a vénából kell. De az Ő vénájából is ivott (határozott kérésére), és ha jól emlékszem az se maradt meg benne.
3. Hayley azt mondta az éppen aktuálisan megmentett hibridnek, hogy a kötődés amiatt alakult ki, mert hálásak, hogy Klaus megszabadította őket a kötelező átváltozás szenvedésétől. Akkor Elena miért kötődik Damonhoz? Nem is akart vámpír lenni...
4. A szezon közepén vagyunk. Én arra számítottam, hogy az évad végén fog történni valami szerelmi háromszög ügyben, de az, hogy így ennyire korán történt (még csak nem is mid-season break előtt) arra enged következtetni, hogy van ebben a történetben még csavar. Mint mindenben a Vámpírnaplókban.
5. Julie Plec legutóbbi interjúja lelket öntött belém. Az itt olvasható cikkben kifejti, hogy a kötődéses történetszál, nemhogy elvenné a reményt a Delena rajongóktól, hanem éppenhogy most van a legnagyobb esély egy románcra, noha természetesen nem megy simán. 

Jó, tudom, ez csak szőrszálhasogatás, és kétségbeesettnek tűnik, de én reménykedem benne, hogy Elena érzései valódiak Damon irányában, mert hiszen azért valljuk be az átváltozás előtt is erősen vonzódott hozzá, nem lehet az egészet ráfogni a kötődésre. És még annyit Damonnal kapcsolatban, aztán befogom, hogy nem hiszem el, hogy Julie Plec ennyit gyötörné szegény párát, ha nem tartogatna számára jó befejezést. Nem vagyok hajlandó elhinni, hogy Damont mindig megtapossák, és sose lehet boldog. Ha annyira elvakultan Stelena pártiak volnának, hogy ez Elenával lehetetlen akkor könyörgöm hanyagoljuk ezt a triumvirátus ügyet és adjanak Damonnak egy másik csajt! Give a little love to Damon, please!

Oké, és akkor most a többiekről. A kezdeti egy-két lassú rész után azt kell mondjam, hogy nagyon jól sikerült az idei szezon cselekményvezetés szempontjából. A mitológia része kifejezetten érdekes, de ami igazán nagyszerű, hogy tulajdonképpen egy nagy főszál van, és mindenki ahhoz kapcsolódik valamilyen formában. Nincsenek mellékszálak, jelentéktelen szereplők, mindenki fontos és nélkülözhetetlen benne. Nem gondoltam volna, de az idei talán a legjobban átgondolt és kivitelezett sztori véleményem szerint.

Stefan ebben a részben kivételesen idegesített. Az ellenszer utáni kutatását teljes mértékben önző indokok vezérlik, rendbe akarja hozni a hibáját, ami miatt Elena vámpírrá vált, és vissza akarja változtatni olyanná, amilyennek neki tetszett. De ebben a törekvésében nincs tekintettel senkire és semmire főleg nem Jeremy lelkére vagy Elena érzéseire. Ez az impulzív viselkedés leginkább a korai Damonra jellemző viselkedés, úgyhogy ebből a szempontból is fordult a kocka. Annak ellenére, hogy nem tetszett, ahogy belekényszerítették Jeremy Vadász örökségének beteljesedése izgalmasnak ígérkezik, úgyhogy ez mindenképpen érdekes irány.

Caroline viselkedése ebben a részben igencsak idegesítő volt, a Stefan felmagasztalással. Ha valakire, hát inkább rá jellemző a kötődés, mert úgy isteníti Stefant, ahogy senki más, még humán-Elena sem. Viszont a Klaus-szal közös jelenteik vitték a prímet, irtó aranyos párt alkotnak, ha lehet ilyet mondani egy vámpírra meg egy ősöreg hibridre. Mindenképpen Team Klaroline vagyok!

Azért a románcdominancia mellett kaptunk itt rengeteg történetfordulatot is, most már például egyértelmű, hogy Hayley sáros, mert összedolgozik a titokzatosan jólértesült professzorral, valamint, hogy a hibridek fontos szerepet fognak játszani a továbbiakban. 

A következő részben megint kapunk egy kis visszatekintést Damon és Stefan múltjára egy kis Lexivel megspékelve, és talán fény derül erre a kötődés szálra is. Ímé a promó:

És már webclip is van:

***

Oh, és még egy kis adalékinformáció a fellow Damon rajongóknak. Aki még nem tudná, annak megsúgom, hogy kedvenc bad-ass vámpírunk jövőnyáron hazánkba látogat, hogy egy con keretében megismerkedjen a magyar rajongóknak. Emberek, ez talán egy soha vissza nem térő alkalom arra, hogy közvetlen közelről láthassuk és megérinthessük és a fülébe sikolthassunk kedvencünket! A Charming Vampires Convention and Environmental Event 2012. június 28 és 30 között kerül megrendezésre és Ian Somerhalder már biztosan ott lesz, de remélhetőleg hamarosan hallunk a többi meghívottról is. Szóval, ha tehetitek ne hagyjátok ki ezt az alkalmat, ki tudja mikor lesz ilyen legközelebb. A honlapjukon tájékozódhattok a részletekről!

--> http://charmingvampires.com/

--> https://www.facebook.com/CharmingVampireConvention

Tündérkrónikák Újraolvasás - Álom és valóság

Lezárult egy újabb hónap, és ha velünk tartotok az Első Magyar Hivatalos Tündérkrónikák Újraolvasáson, akkor novemberben együtt olvastuk el a sorozat második kötetét, az Álom és Valóságot. Jómagam és a többi HTUH izgalmas részletekkel szolgáltuk a könyvből, de Ti is hozzátehettek az élményhez ha bombáztok minket a Fever sorozathoz kapcsolódó sajátkészítésű grafikus művekkel!

Jöjjenek most a legjobb idézetek a hónapban:

Ámen

„– Akkor miért nem megyünk be?

– Mert nem lakatlan, Ms. Lane. Kétlem, hogy tárt karokkal fogadnának bennünket.

– Szerzetesek? – Tudtam, hogy a kolostoroknak gyakran szigorú szabályaik vannak a női látogatókkal kapcsolatban. – Vagy apácák? – Csak ránéznének Barronsre, és azt hinnék, hogy maga az ördög kopogtatott be hozzájuk. Nemcsak veszélyesnek látszott, hanem olyan kisugárzása volt, hogy néha még nekem is kedvem támadt volna keresztet vetni, pedig nem is vagyok vallásos.”

Óh, Hogyne

"Barrons valóban arrogáns és hűvös. Emellett gazdag és erős,briliáns elme és egy két lábon járó rejtély. A legtöbb nő hanyatt esik tőle,olyan szexis. Hál istennek én nem tartozom közéjük. A veszély nem izgat fel,csak az erős erkölcsi érzékkel rendelkező férfiak. Barrons viszont nagyon messze esik ettől."

 

A kárpit

"Ekkor felháborodott üvöltés hallatszott az épület hátsó részéből. Egy pillanat múlva Barrons robbant be az ajtón, maga után vonszolva egy perzsaszőnyeget.
-_Ez_ mi?
-Egy szőnyeg?- A szempillám rebegtette, és azt gondoltam, micsoda hülye kérdései vannak.
-Tudom, hogy ez egy szőnyeg. Ezek mik?- Az orrom alá dugta a szőnyeget, és a tucatnyi égésnyomra mutatott.
-Égésnyomok?
-Leejtett gyufaszálaktól származnak, Ms. Lane? Amelyeket valaki leejtett, miközben egy baljós tündérrel flörtölt? Van fogalma arról, mennyit ér ez a szőnyeg?
Nem hittem volna, hogy az orrlyukai ennél szélesebbre tudnak tágulni. Fekete tűz lobogott a szemében.
-Baljós? Szent ég! Az angol a második nyelve? A harmadik?- Csak az használna ilyen szót, aki szótárból tanult angolt.
-Az ötödik- vicsorgott. -Válaszoljon!"

Na ki itt a főnök?

"-Nem ver engem – jegyeztem meg ingerülten. – Akkor meg is ölném.
-Ez igaz. Elég temperamentumos. Meg makacs is. De már dolgozunk rajta, ugye, Ms. Lane?"

Glosszárium Mac naplójából
(részletek)

CRUCE KARPERECE: ősi tündérrelikvia, vérvörös ékkövekkel kirakott arany és ezüst karperec. Állítólag „egyfajta védelmet biztosít sok Unseelie és… más kellemetlen dolgok ellen” (mondta egy halált hozó szextündér, nem mintha meg lehetne bízni bennük”.

BARRONS, JERICHO: a leghalványabb fogalmam sincs róla. Állandóan megmenti az életem. Azt hiszem ez már valami.

SOKSZÁJÚ VALAMI: visszataszító Unseelie. Rengeteg piócaszerű szája van, több tucat szeme és túlfejlett nemi szerve. Kasztja: jelenleg ismeretlen. Veszélyességi kategória: jelenleg ismeretlen, de nem is karok arra gondolni, hogy hogyan gyilkol (Személyes tapasztalat.)
Kiegészítés: Még szabadon van. Holtan akarom látni.

UNSEELIE: a Tuatha DÉ Danaan „sötét” vagy „gonoszabb” udvara. A legenda szerint több százezer évnyi börtönbüntetésre ítélték őket. Ezekből a börtönökből nem lehet megszökni. A fenéket nem!

Ne feledjétek, hogy nyerni is lehet az Újraolvasással. Na nem itt, hanem Andie blogján, a Könyvek Háborúján.

http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/10/tunderkronikak-ujraolvasas-jatek.html

Ha fent vagytok a molyon, akkor csatlakozzatok az EMHTU kihíváshoz, még nem késő!

http://moly.hu/kihivasok/elso-magyar-hivatalos-tunderkronikak-ujraolvasas

Még több idézetért kövessétek a Cor Leonis Kiadó Facebook oldalát, vagy a többi HTUH blogját!

https://www.facebook.com/CorLeonisBooks?fref=ts

http://nemharapa.blogspot.hu/

http://vivianholloway.blogspot.hu/

http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/

http://gondolatoklevelibekatollabol.blogspot.hu/

Jövő hónapban a sorozat harmadik kötete „A hajnalra várva” kerül sorra az újraolvasásban. Ha még nincs meg, szerezzétek be ITT és olvassátok velünk!

Addig is…

Mindig maradjatok a fényben!

Hideg, mint a vas

Julie Kagawa azt írta ennek a könyvnek a köszönetnyilvánításában, hogy folytatást írni nehéz. Ezt el is hiszem,  hiszen fel kell érni ahhoz a színvonalhoz, amit az előző könyv képviselt. Nos nálam ezt egyes helyeken megtette, máshol pedig csalódást okozott.

 

A történetet onnan kezdjük, hogy Meghan a Téli Udvarban raboskodik vendégeskedik Mab királynő felügyelete mellett abból az alkulból kifolyólag, amit a téli herceggel, Ash-el kötött, mikor legyőzte Masinát, a Vastündérek királyát. A gyönyörű, ámde halálosan veszélyes Téli Udvar azonban nem sok örömöt tartogat Maghannek, szerelme láthatóan elfordult tőle, és a jeges királynő egy szavát sem hiszi el a közeledő fenyegetésről. Az udvarban azonban árulók laknak és Meghan azon kapja magát, hogy menekülnie kell a kirobbanó háború elől. Új szövetségesekkel és régi barátokkal felvértezve Meghan, Oberon félvér lánya lehet az egyedüli aki megállíthatja Sohaföld pusztulását!

 

Csak egy a baj, hogy Meghan ostoba. Sajnálom, hogy ilyet kell mondanom, de a főszereplőnk hiába a kulcsfigurája a történetnek, és hiába bátor meg elszánt, akkor is borzasztóan gyenge és idegesítő hősnőnek. Már ha annak lehet nevezni. Az első könyv után azt gondoltam lesz némi karakterfejlődése, ott már kezdtünk jó irányba haladni, de most szabadesésszerű mélyrepülésbe ment át a félvér tündeleányzó. Jó tudom, egy tizenéves csajról van szó, akinek összetörték a szívét, de akkor is muszáj ennyit nyavalyogni? De nem is csak a vinnyogás, de a butaság: hogy Ash nyilvánvalóan megmondja, hogy az Udvarban nem ugyanazok a szabályok játszanak, de Ő mégis meglepődik, hogy a srác nemborul a nyakába a jeges szívű anyja előtt, aki ezért ki is végezné őket. Gondolkodjunk már néha a nagyhalál helyett! Komolyan mondom, legszívesebben adtam volna neki egy anyai taslit, hogy növesszél már gerincet kislányom.

 

A többi karakterrel szerencsére nem volt baj, adták a megszokott színvonalat. Ash még mindig hűvösen imádnivaló, erős és titokzatos. Puck (igen, hála a jó égnek és Julie-nak visszatért!) egyszerűen szórakoztató a soha nem szűnő jókedvével és elmés hozzászólásaival. Kacor, meg Kacor. Még egy ilyen flegma macska nincs a földön, pedig a macskák abban verhetetlenek. Lenanansidhe is bejött a kirekesztettjeivel, meg a dáma viselkedésével, az ő házában is maradtam volna még egy kicsit. A kedvenc régi/új karakterem nekem akkor is a robosztus Vasparipa lett a mennydörgő hangjával!

 

A történet ismét gyors folyású, mint az előző könyveben, de most nem azzal a minden elől rohanunk és egymást követik az újabb fordulatok tempóban, hanem kicsit megfontoltabban, tervezgetve épül a sztori. Tetszett a cselekményvezetés úgy általában, csak annyi volt benne a hiba, hogy kicsit hiányérzetet hagyott maga után. A fő cselekményszál természetesen lezárul és a függővéget is már természetesnek tartom, azonban itt túl sok elvarratlan információcérna maradt ahhoz, hogy jól érezzem magam a könyv összecsukása után. Meghan képességei szinte teljes homályban maradnak, pedig az egy elég érdekes téma volt. Az, hogy miért Vashercegnő a könyv címe például nem derül ki, noha azért mindenkienk lehet egy erős sejtése, hogy mire utal.

 

Azért jót is mondok, Kagawa világa még mindig elvarázsol! A fantasztikusan részletgazdag és képzeletdús tájak és lények még mindig csodálatosak, noha most már kevesebb színes részletet olvashatunk, mint a bevezető könyvben. Én például még szívesen kalandoztam volna Tír Na Nógban, a Téli Udvar fővárosában, megismerkedtem volna mélyebben a Tövisbokrok vad világával és komolyan mondom hogy bűn egy sárkányt mellett ilyen gyorsan elmenni. Egy sárkány mellett, emberek! Most egy kicsit több időt töltöttünk a való világban, mint korábban, de igazából ott is akadt varázslat bőven ahhoz, hogy legalább annyira képes legyen, mint a tündérvilág.

 

 

Azoknak akik szeretik a szerelmi háromszögeket mondom, hogy teljes érettségi szakaszba lépett. Azoknak akik nem szeretik mondom, hogy valójában nem is igazi szerelmi háromszög, mert annyira egyértelmű Meghan választása. Én éppen ezért most már a másik tábornak szurkolok! Hajrá Team Puck! Én valahogy mindig az esélytelenhez húzok... Bár lehet hogy Megahn émelyítően mély szerelme és nyafogás rontotta el nekem az Ash vonalat, de valahogy nem érzem a nagy lamúrt kettejük között. Meghan részéről még oké, hiszen ki ne esne bele egy sötét fagyos hercegbe, no de hogy Ash mit eszik a lányon, az teljes rejtély. Pláne annak fényében, hogy micsoda barátnője volt korábban! 

 

Annyit mondok végül, hogy akinek bejött a Vastündérek sorozat első kötete, az ezt is szeretni fogja, persze ha túl tudja magát tenni Meghan karakterének borzalmain. Izgalmas és érdekes, na meg kellően sok témát hagyott befejezetlenül ahhoz, hogy el akarjuk olvasni a következő könyvet is. Én biztos el fogom. Könyörgöm Meghan, addig nőjj fel!

 

Értékelés: 4/5

 

Julie Kagawa: The Iron Daughter – Vashercegnő

(The Iron Daughter)

Vastündérek sorozat

Vörös Pöttyös könyvek

Könyvmolyképző Kiadó

2012

A sorozat további részei:

• The Iron King - A Vaskirály
• Winter's Passage (e-novella)
• The Iron Daughter - Vashercegnő
• The Iron Queen
• Summer's Crossing (e-novella)
• The Iron Knight

 

 

Téliesítés

Az ICED mániám és a tél közeledte meghozta a kedvem egy kis makeoverhez! Nagy változások nincsenek, de azért egy kicsit fagyos lett a hangulat!

 

Hogy tetszik a blog téli dizájnja?

 

:)

Ice Ice Baby

Nohát. Akkor hol is kezdjem? Mindig nehéz össszeszednem a gondolataimat, ha Ms. Moning könyveiről kell írnom, és erősen elfogult is vagyok, de azért megpróbálok koherens és objektív kritikát írni az ICED-ról. Nem hiszem, hogy sikerülni fog.

 

Figyelem, nem tudnék úgy írni a könyvről, hogy ne legyen spoileres. Igyekszem az ICED-ot nem elhinteni, de aki nem olvasta a Tündérkrónikákat végig az csak saját felelősségre olvasson tovább. Én szóltam!

 

Ha valaki is rendszeresen olvassa a blogomat annak nem titok, hogy hatalmas Tündérkrónikák rajongó vagyok. Egyszerűen szerelmes vagyok Mac és Barrons könyveibe és akármennyire is vártam, hogy visszatérhessek a Fever világába azért nehezen tudtam elképzelni, hogy ugyanazt a varázst újra lehet teremteni. De Karen Marie Moning megcsinálta. Mit megcsinálta, rátett egy lapáttal! Az Iced minden várakozásomat felülmúlta!

 

Nem hiszem, hogy hibaként kellene felsorolni a tényt, hogy mivel ez a könyv egy sorozat része - még ha egy másik trilógia kezdete is - akkor is szorosan kapcsolódik a Tündérkrónikák előző részeihez, és mint ilyen szerintem nemigen érthető azok ismerete nélkül. Nem nagyon tudok elvonatkoztatni a korábbi részektől, nem tudok úgy tenni, mintha nem olvastam volna őket, de mivel gyakorlatilag ott folytatja a történetet ahol az abbahagyta, ezért én nem javasolnám úgy nekikezdeni, hogy azokat nem olvasta valaki. Egyrészt nem fog szinte semmit érteni belőle, másrészt minden poént lelő, ha egyszer mégis nekikezdene az első öt kötetnek.

 

Szóval honnan is kezdünk? Leomlottak a falak a tündérek és az emberek világa között, Dublin és a Föld már nem az a hely ami egy évvel ezelőtt volt. Az emberiség nagy százaléka halott, a többi küzd a túlélésért. A város sötét és veszélyes hely lett, ahol borzalmas szörnyek garázdálkodnak. Az emberek oldalán kevesen vannak, akik fel tudják venni velük a harcot, de Dani "Mega" O'Malley ilyen! Szupererős, szupergyors, szuperlátása és hallása van és még csak 14! Dani mindig a jó oldalon áll, de Dublinban már nincs tisztán fehér és tisztán fekete, még a jó oldalon is olyanok harcolnak, akiktől félni kell! És ha az ételhiány és a halálos borzalmak nem lennének elegek a megtizedelt emberiségnek; most valaki, vagy valami rejtélyes módon befagyaszt helyeket nem kímélve se embert se tündért. Dani belekényszerül a nyomozásba ahol félelmetes és erős szövetségesei akadnak.

 

Először is: Dani. A csaj csak 14! 14! Ms. Moning fantasztikusan kezeli a karkaterét, mert noha olyan dolgokon ment keresztül, ami a legtöbb embert már rég megtörte volna Dani sose veszti el a jó kedvét, a humorát és a jóságba vetett hitét. Érdekes, mert annak ellenére, hogy rengeteg felnőtt döntést kell meghoznia nem lesz koraérett. Dani tinédzser annak minden jellemzőjével. Néha meggondolatlan, túl sokat jár a szája és túl idealista, még a rengeteg borzalom ellenére is. Imádnivaló. de senki se essen tévedésbe, az Iced nem young adult irodalom! Egyáltalán nem, sőt! Én erősen 18-as karikára taksálom. Moningnak nagyon vékony jégen (hehe, pun indended...) kellett egyensúlyoznia, hogy megtartsa a Fever nyers és brutális világát, de bele tudjon illeszteni egy ilyen fiatal főhősnőt. Szerencsére ez nagyon jól sikerült, mert a világ tényleg sötét és érzéki maradt, de olyan módon, hogy nem kell aggódni, hogy  liliomtiprással vádolják az írónőt. Remek munka, mert a regény így hű maradt a Fever világához, és a felnőtt olvasók is nagyon fogják élvezni Dani történetét, annak ellenére, hogy a főhősnő nagyon fiatal.

“Like a horse, honey, somebody's gonna break you.'
'Never. Going. To. Happen.”

A többi karakter se semmi természetesen. Mindenkit ismerhetünk már a korábbi kötetekből, de most aztán jóval, és komolyan mondom JÓVAL nagyobb bepillantást kaphatunk Ryodan életébe, mint korábban. A Barronshoz hasonlóan titokzatos klubtulajdonos és Dani párbeszédei mindent megérnek, gyakorlatilag az összeset ki lehetne idézgetni. Pattognak a szikrák kettejük között, de nem szexuális értelemben. Két ennyire egós ember, mint a Mega és Ryo nemigen fér meg egymás mellett és mi ezt nagyon élvezzük!

 

She thinks he’s not an animal like Barrons. That he’s more civilized. She’s right, he is more polished. But it only makes him more dangerous. With Barrons you expect to get fucked up royally. With Ryodan you don’t see it coming.

Persze Daninak akad másik partnere is, mégpedig a lassan Unseelie herceggé váló Christian személyében, aki nem egészen normális, viszont irtó dögös, halálosan veszélyes, kiszámíthatatlan és valószínűleg bele van zúgva Danibe! Óh, Christian. Ha valamit, hát az ő ánszílisedését aztán szívesen megnézném a nagy vásznon. Lehet, hogy én is vért könnyeznék, mint azok, akik sokáig nézik a könyvben... Én különösen belezúgtam az őrült Highlanderbe!

 

I’m going to be her bulletproof vest, her shield, her fallen fucking angel whether she wants one or not.

 

És ha valaki azt hinné, hogy Ms. Moning csak brutális és halálos alfahímeket tud alkotni annak ajánlom figyelmébe Dancer karakterét, aki Danivel hasonló korú, semmilyen különleges képességgel nem rendelkezik (legalábbis eddig nem tudunk róla..., ki tudja ezt Moningnál...), viszont ari, kedves és nagyon okos, valamint úgy beszól Ryodannak és Christiannak mintha nem tudná, hogy mindkettő egy csettintéssel meg tudná ölni. Hát nem imádnivaló az ilyen srác? Én imádtam.

 

A cselekményvezetésről. Eltérően az eddigi Fever könyvektől Dani első könyve (geez, ez úgy hangzik, mint valami bibliai passzus...) önmagában is megállja a helyét. Természetesen vannak benne elvarratlan szálak, homályos utalások és gyötrő cliffhanger a végén, de azért többé, kevésbé lezárul a történet. Mondjuk ha mindenáron hibát kéne mondanom a könyben, az az lenne, hogy Dani előtt össze lehet rakni a képet a nagy gonoszról. Nem mondom, hogy ettől kiszámítható lett a sztori, egyáltalán nem, de egy kicsivel hamarabb ki lehet találni a nagy revelációt, minthogy főhőseink rájönnének. Gyanítom egyébként, hogy ez szándékos lehetett, mert Moning esetében nem nagyon sejt az ember dolgokat, ha ő nem akarja. Ez persze nem rontott a könyv élvezetei értékén, csak meglepő volt, hogy egy Fever könyvben valamit előre tudok...

 

Egy dolgot hiányoltam még, az pedig, hogy Mac és Barrons nagyon MIA volt a könyvben. Persze, értem én, hogyha ők ott lettek volna, akkor elviszik a vállukon az egész akciót és nem lett volna szükség az új karakterekre, de azért furcsa volt, hogy eddig mindent ők oldottak meg, most meg szinte fel se tűnnek. Alighanem van a hiányukra magyarázat, utalgat rá az írónő, de ez csak a következőkben fog kiderülni.

 

Ami még igazán foglalkoztat, az a fordítás kérdése. Daninek egészen egyedi szókincse van és a szövegei nagyot szólnak, de nem igazán tudom, hogyan lehetne lefordítani őket. Sok olyan kifejezése van, főleg a képességeit leírók, amikre magyarul nincs szó, és hosszas fejtörés, valamint a szleng és szinonimaszótár feltörése után se tudtam rá találni alternatívát. Szerencsére ez nem az én feladatom lesz, de nem irigylem a fordítót. Azért az öröm, hogy a Tündérkrónikák könyvek kiadója, a Cor Leonis, igyekszik meghallgatni mindannyiunkat, Fever rajongókat, úgyhogy lehet ajánlatot tenni a fordítóra, ha valakinek van ötlete. --> http://moly.hu/karcok/184304

 

Szóval akinek eddig kétségei voltak az Iced-al és Danivel kapcsolatban az most sürgősen felejtse el őket, mert a könyv tökéletesen illik a Tündérkrónikák világba mind stílusban, mind minőségben. Ha valaki még nem tudná, hogy hogyan fog alakulni a sorozat sorsa, annak leírom, hogy most még kapunk két könyvet Danitől, amit majd újra két Mac kötet követ, így összesen tíz részes lesz a kedvenc sorozatom!

 

u.i.: Hadd jegyezzem meg, hogy különösen szimpatizálok Ms. Moning zenei ízlésével, és nagyon tetszett, hogy a fejezetek címei mind dalszövegek voltak. A Linkin Park rajongáson egyértelműen osztozunk az írónővel és Danivel is!

"And Mega has a crush on Chester.”
“I do not!”
“Do too, Mega.”
“He’s like, old!”
“How old?” Christian says.
“Like at least thirty or something!”
Lor laughs. “Fucking ancient, ain’t it, kid?”
“Dude,” I agree. I like Lor.
“You got any Adele?” Jo says hopefully.
“Not a single song,” I say happily. “Got some Nicki Minaj, though.”
“Somebody kill me now,” Ryodan says and closes his eyes.

 

Értékelés: 5/5  hands down...

 

Karen Marie Moning: ICED: A Dani O'Malley Novel

Fever world series

Delacorte Press

 

 

 

 

 

 

Hősnők Viadala - EREDMÉNYHIRDETÉS

Végetért a 2012-es Hősnők Viadala, és a nyertesek pedig a következők:

Felnőtt kategória

 

 

YA kategória

 

Köszönjük minefenkinek az aktív részvételt, a sok szavazatot és kommentet. Nagyszerűek voltatok és remélem, hogy jövőre is velünk tartotok!

És a kedves hölgykaraktereken kívül más győzteseket is avathattunk, ugyanis sok nyereményjáték övezte a Viadalt.

A közös kalap nyereményjátékba még november 19-ig lehet jelentkezni, úgyhogy aki még nem tette, az gyorsan iratkozzon fel!

http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/p/ahv-2012-parbajok.html

A Nem harap a - blog saját nyereményjátékain pedig a következő eredmények születtek.

Kedvelj és nyerj játék Karen Marie Moning Új nap virradjáért

 

A nyertes pedig:

Vivien Zhang

 

a Rafflecopter giveaway

A Rose rajongóknak és szavazóknak hirdetett játék nyertesei (random.org segítségével kiválasztva)

 

Könyvjelző csomagot nyert:

Szandra777

Netti

Gréti Halász

 

Hűtőmágnes csomagot nyert:

Marée Noire

 

Gratulálok a nyerteseknek, kérlek írjatok a nemharapablog@outlook.com címre a nyeremények átvételével kapcsolatban!

Esküszöm, esküszöm!

Hallottam már erről a könyvről jót is és rosszat is, és ami azt illeti, igazából mindkettő megvan benne. De valamit tud ez a könyv. Valamit, de mit? Mert annak ellenére, hogy számos kritikai észrevételem van mind a karakterekkel, mind a történetvezetéssel kapcsolatban mégiscsak élvezetes olvasmány volt az Eskü.


Charlie egy olyan világban él, ahol a mesterségesen felállított kasztokat az általuk beszélt nyelv választja el egymástól. A magasabb társadalmi osztályba tartozók nyelvét nem érthetik az alacsonyabb kasztba tartozók és még csak a tekintetüket sem emelhetik fel, ha meghallják. Charlie azonban különleges. nemcsak a saját, kereskedő kasztjának nyelvét ismeri, hanem mindet. Csakhogy ezt a képességét el kell rejtenie, mert soha senki, főleg nem az országának teljhatalmú királynője nem tudhatja meg, hogy mire képes. Csakhogy jön egy fiú (mindig egy fiú miatt történik minden) aki úgy tűnik, többet tud a lányról, mint amennyit ő elárult magáról.

Ami tetszett, az a világ felépítése. A disztópikus világok a jobb könyvekben mindig érdekesek, de itt különösen izgalmas volt a nyelvekkel különválasztott társadalom. Amit sajnáltam, hogy noha rengeteg lehetőség és még több mesélnivaló akadhatott volna ebben az alternatív univerzumban, de ezt a szerző egyáltalán nem bontotta ki eléggé. Sőt néha még a megfelelő szó se illett rá, ugyanis nagyon sok sötét folt maradt bennem, amire sose kaptam megokolást, pedig elég lett volna egy magyarázó félmondat, hogy egyes dolgokat tisztán lássak. Csak egy példa: Miért nem értették a kasztok egymás nyelvét? Valami mágia miatt? Mert ha nem, akkor előbb utóbb akaratlanul is átragadt volna rájuk egy-két szó. Végül is Antonio Banderas csak hallgatta a nyelvet a Tizenharmadik harcosban, de így is perfektre megtanulta. Szóval ezt egyszerűen tisztázhatta volna az író, de nem tette, engem meg egész végig ez foglalkoztatott.

A karakterek nem voltak valami ütősek, de legalább nem voltak ellenszenvesek. Charlie értelmes csaj és különösen kedves volt a húgával való kapcsolata. Itt volt egy kicsi Éhezők Viadala utánérzés, de ez nem ártott a regénynek, sőt használt. A nagyobb gondom a szerelmi szállal, és magának a hősszerelmes Max karakterével volt. Ugyanis a hölgy részéről még reális is volt a vonzódás, ami egyáltalán nem volt eltúlozva, de a fiú érzelmei a lány iránt abszolút indokolatlanok voltak, ha fogalmazhatok ilyen tényszerűen érzelmekkel kapcsolatban. Ugyanis gyakorlatilag két egészen rövid és gyakorlatilag semmiségekről szóló társalgás után már mindent megtett volna érte. Miért? Rejtély… Én ezért megmondom őszintén arra is számítottam, hogy nem is igaziak azok az érzelmek. Hogy azok-e, azt nem árulom el… Azért azt megfigyeltem, hogy mint általában a hasonló történetekben itt is nyitva hagyják a sztorit a szerelmi sokszögnek, mert vannak facér és jóképű pasik és legjobb barátok a főhősnőnk körül dögivel.

A legérdekesebb azonban mégiscsak az Eskü cselekményvezetése volt. A könyv első felének lassú tempója egy szemvillanás alatt sorozattűzszerűen felgyorsul, és egymás után jönnek a váratlan (?) fordulatok. Azért a kérdőjel, mert azért igazság szerint ezeknek egy részét lehetett látni előre, de azt is hozzá kellett tennem, hogy olyan jól lettek időzítve, hogy mégis ütöttek. Mint a tűzijáték. Hallod, hogy fellövik a rakétát, hallod a süvítést, de a robbanástól akkor is összerázkódsz és a végeredmény akkor is nagyszerű. Azért az sajnáltam, hogy olyan hirtelen és elvágólag ért véget a történet, de hát kell még mesélni valamit a következő részben is.

 Egy szó mint száz, élvezetes volt a sztori annak ellenére, hogy nagy csodára nem kell számítani. Azért a vizuális típusú embereknek, mint én, az is hozzátesz az élményhez, hogy a borító csodaszép és kellemes a kézben tartani a könyvet. Úgyhogy egy taps jár a kiadónak ezért. Taps-taps.

A könyv második része, az Esszencia nevet fogja viselni, remélem ott több információt kapunk a világról és a varázslatról. 2013 januárban jelenik meg külföldön.

Értékelés: 3,5/5

Kimberly Derting: Eskü
(The Pledge)
Eskü sorozat
Merit Könyvek
2012

Halloween Borzongás Novellaverseny - A Győztes!

És megjöttek az eredmények!

 

A szerzők nevében is köszönöm mindenkinek a szavazatokat a Halloween Borzongás Novellaversenyben!

 

Remélem tetszett nektek a kezdeményezés és örömötöket leltétek a rémisztő sztorikban.

 

 

 

 

És akkor most a lényeg...

Dobpergés...

Az első Halloween Borzongás Novellaverseny győztese:

 

Szabó Alexandra - A halálos "keringő"

 

Dobogós helyezést értek el:

 

2. Adam Archer - Kipp-kopp

3. Darkhero - Halott menyasszony

 

 

Gratulálok a győztesnek, és a többieknek is köszönöm a részvételt!

 

 

Ha versenyen kívül még el akarjátok olvasni a pályaműveket továbbra is megtehetiek itt:

 

Wilwaren - Gyűjtőszenvedély (saját, versenyen kívül)

MsReea - Rettegés
Balázs Barbara - Hiszem, ha látom!
Lylia Bloom - A boszorkány
Sheila_7 - Halloween
Tessa R. Lambrick - Telihold Halloweenkor
Darkhero - Halott menyasszony
Dirge - Istentől elhagyott kert
Sky - Halloween?
Szabó Alexandra - A halálos "keringő"
Zenka - A töklámpás meséje
Adam Archer - Kipp-kopp

 

 

Hősnők Viadala TOP4 + menetrend!

A hölgyek ismét megküzdöttek egymással és megszületett a legjobb négy mezőnye mindkét kategóriában! A verseny egyre élesebb lesz, úgyhogy mindenki készítse a szavazógomb fölé a kezét!

Íme a legjobb négy csaj:

Top 4 YA karakter:
1. Rose (Richelle Mead: Vámpírakadémia)
2. Hermione ( J.K.Rowling: Harry Potter)
3. Clary ( Cassandra Clare: A végzet ereklyéi)
4. Isabelle (Cassandra Clare: A végzet ereklyéi)

Top 4 Felnőtt karakter:
1. Cat (Jeaniene Frost- Cat & Bones)
2. Nix (Kresley Cole- Halhatatlanok alkonyat után)
3. Faythe (Rachel Vincent- Kóborok)
4. Elena (Nalini Singh: Angyali vadász)


És a menetrend pedig a következőképpen alakul, az aktuális linkeket majd itt megtaláljátok!

 

November 10-12. - lezárt

Rose vs. Hermione --> ROSE

Cat vs. Nix --> Cat

 

November 12-14. - folyamatban

Clary vs. Isabelle

Faythe vs. Elena

 

 

 

A szabályok változatlanok:

• Minden párbajban lehet szavazni mindkét kategóriában, de csak egyszer, mert különben a szavazatok törlésre kerülnek. 
• A szavazatokat a kampányvezérek oldalán lehet leadni a megadott határidőn belül.
• Aki minden fordulóban szavaz, és kitölti az ITT található rafflecopter, az esélyes lehet a közös kalap díjra.
• Ne feledjétek, hogy a Viadal ideje alatt külön nyereményjáték is indult itt a blogon. Arra ITT jelentkezhettek.

 

A játékban részt vevő blogok:

Könyvek háborúja, avagy az olvasó visszavág! (Házigazda) – Beatrice/Tris, Ana
Kelly olvas – Tessa, Bridget Jones
Magnolia – Grace, Nix
Kristina blogja – Katniss, Elena)
Casperson olvasmányai – Chloe, Elizabeth (Büszkeség és balítélet)
Alsyniai regék – Dani, Vanda/Vándor
MFKata gondolatai – Calla, Cat
Akiknek élmény az olvasás (Zsanó a kampányvezető) – Merit
Lylia Bloom – Brittany, Anita Blake
Forró csoki és jó könyv – Gwen, Anja
Wee blogja – Bella, Mac
Nem harap a… – Rose, Mercedes Thompson
Secret Dream Time – Clary, Faythe Sanders
Sötét Lélek Naplója – Isabelle, Georgina Kincaid
Elhaym blogja - Sookie, Nora
Napi falat – Lisbeth, Hermione



Őrültek tárháza

Vendégposzt --- Adam Archer

Welcome to Briarcliff

Igyekszem elfogulatlan maradni, ennek több oka is van. Egyrészt az American Horror Story (AHS) első évada úgy volt beteg, ahogy volt, folyamatos feszültséget és misztikumot okozva, ráadásul az úgymond tabuk is kimaradtak belőle, gondolok itt arra, hogy ami durva, azt tényleg annak is mutatta meg.


A második évad nyitányába kissé félve kezdtem bele, tudván, ez egy előzmény, ami természetesen teljesen más témájú is. Így most előre szögezném le, hogy akit nem kötött le az első évad, az nyugodtan kezdjen bele a másodikba, mert totális változáson ment keresztül.

Az elején azt gondolhatja az ember, hogy persze, itt egy sorozat, ami egy megfelelő helyszínen játszódik (elmegyógyintézet), ahol mindenki őrült, éppen ezért tele lehet rakni úgymond horror klisékkel. Ez meg is történt, de szerencsére nem olyan formában, amitől tartana az ember.

Az AHS azt gondolom, okozott egy olyan lelki állapotot, ami sokaknak nincs ínyére, mert egy részt látva nyomasztó érzés fogta el az embert, ugyanakkor egy csipetnyi félelem is, egy olyan gondolattal átitatva, hogy „Ez igen, ilyet még tényleg nem láttam…”. Szellem sztori a javából, mármint az első évad, de töretlenül emésztette az ember elméjét, és nem klisékkel.

Pont ez az, ami most megváltozott a második évadra, viszont pont a mássága, illetve a „szemérmetlensége” miatt azok, akik unják már, hogy minden horror ugyanolyan, feltétlen adjanak egy esélyt az Asylumnak (ez az alcíme a második évadnak).

Bővebb kifejtést azt gondolom, hogy két rész után nem tudok adni, de az évad felénél visszatérünk arra, hogy tényleg beváltja e a hozzáfűzött reményeket, és fenn tudja e tartani (és tudom, hogy már megint ezzel jövök), a kliséáradat mögött lévő tömény borzongást és feszültséget…

- Adam Archer

 

American Horror Story - Asylum

Szerda 10

FX

Csere-bere, fogadom...

Selejtezgettem a könyvespolcom és sok olyan könyv akadt a kezembe ami nekem már nem kell, olvastam, de más talán örülne neki. Rukkolára nem akarom most felpakolni, mert így is pontdömpingben vagyok és nem tudok mit szerezni, úgyhogy most amolyan magán-bartert szervezek. Én felrakom ide a kis listámat, ami elég vegyes, és ha van valakinek róla valami kívánsága és neki is van olvasott, felajánlható könyve, akkor cserélhetünk.

 

Én keresek jó állapotú, főleg az Ulpiusos kiadású Jane Austen könyveket, Julia Quinn-t, továbbá klassz urban fantasyket, modern fantasyket, paranormális románcokat, young adult könyveket! Tudom elég ellentmondásos, no de ilyen vagyok.

 

Nem akarok senkit átverni, sajna van olyan közöttük ami kicsit olvasottabb, de ilyen esetben legfeljebb kettőt egyért beszámítunk! Alkuképes vagyok!

 

Érdeklődni lehet itt kommentben, vagy a nemharapablog@outlook.com címen!

 

Felrakom ide a molyos és rukkolás kívánságlistám, ezek a kedvenc hiányaim, de mások is jöhetnek a kategóriában:

http://moly.hu/tagok/wilwaren/kivansaglista

http://rukkola.hu/felhasznalok/100000187957813/konyvek/olvasasra_jeloltek

 

U.i.: ez most az itthoni polcom terméke, van még vagy három-négy polcnyi, csak az pillanatnyilag nem nálam van elszállásolva, de ha sikere lesz a kezdeményezésnek azt is lepakolom! :)

Szóval, ami nekem van (egyelőre):

 

Charlotte Bronte: Vilette

Charlotte Bronte : Shirley

CSI: A bérgyilkos éjszakája

CSi: Gyilkos vágy

CSI: Hideglelés

CSI: Szorul a hurok

CSI: Holtjáték

CSI Miami: Vágd és Fuss

Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Lisa Jewell: Ralph bulija

Lisa Jewell: Harmincasok és utána semmi?

Kristin Gore: Kampányszerelem

Adriana Trigiani: Lucia, Lucia

Christopher Paolini : Brisingr (angol)

Gemma Fox: The Cinderella moment (angol)

Mikhail Bulgakov: The Master and Margarita (angol)

Richelle Mead : The Vampire Academy – Frostbite (angol)

Stephenie Meyer: New moon (angol)

Stephenie Meyer : Twilight (angol)

Time out: London (2006)

Janet Evanovich: A szingli fejvadász 2.

Diane Wei Liang: A Jáde átka

Candace Bushnell: Trading up (angol)

Markus Heitz : Vámpírok, vámpírok

Leonard Banister: A kék bölcső

Jerzy Kosinski: Flipper

S.E. Hinton: Kívülállók

Gulliermo Del Toro- Chuck Hogan: A kór

Képekben:

 

 

Halloween Borzongás Novellaverseny - SZAVAZÁS!!!

Nagyon sebtében és utolsó pillanatban jött ötlet volt ez a Halloween Novellaverseny, és ezért külön öröm, hogy ennek ellenére ilyen szép kis gyűjteményt sikerült összehoznunk. Köszönöm minden írónak a részvételt, nagyszerű volt a műveiteket olvasni!

 

És ha az olvasóknak is tetszett, akkor most itt az ideje, hogy kinyílvánítsák a véleményüket a szavazással! A blogra feltett pályaművekre egy hétig lehet szavazni, hogy ha valaki még nem tudta őket elolvasni még pótolhassa. Így a szavazás határideje november 9.-e 23.59!

Egy ember csak egyszer szavazhat egy írásra! Kérek mindenkit, hogy a fair play érdekében tényleg csak egyszer szavazzatok, mert a többszörös szavazatokat kénytelen vagyok törölni!

 

Támogassátok szavazatotokkal a számotokra legkedvesebbet! Ha még nem olvastátok mindet, akkor itt a lista, tessék végigborzongani! (A sajátomat nem tettem bele a szavazhatók közé, mert nem tartom fairnek, de azért véleményeket szívesen meghallgatok róla!)

 

Wilwaren - Gyűjtőszenvedély (saját, versenyen kívül)
MsReea - Rettegés
Balázs Barbara - Hiszem, ha látom!
Lylia Bloom - A boszorkány
Sheila_7 - Halloween
Tessa R. Lambrick - Telihold Halloweenkor
Darkhero - Halott menyasszony
Dirge - Istentől elhagyott kert
Sky - Halloween?
Szabó Alexandra - A halálos "keringő"
Zenka - A töklámpás meséje
Adam Archer - Kipp-kopp

 

A pályázat sikerén felbuzdulva jövőre tervezem ismét megrendezni és ígérem akkor már nagyobb szabású eseményt kerekítek belőle! Még egyszer köszönet a szerzőknek a nagyszerű és rémisztő szorikért és nektek, olvasóknak az érdeklődésért!

 

Szavazni itt tudtok!

 

 

Halloween Borzongás - Adam Archer: Kipp-kopp

Adam Archer is megborzongat minket egy kissé! Olvassátok el a Halloween-i történetét és szavazzatok rá november 2 után, ha megőrölte az idegeiteket!









Adam Archer: Kipp-Kopp


AKKOR


Nem is emlékezett már pontosan, talán hat, bár lehetett hét éve is, hogy Halloween-kor kinyitotta a kopogtató gyermekeknek az ajtaját, bár talán tavaly már ők is belátták, hogy próbálkozásuk teljesen felesleges.
Ha a napra nem is, de a történtekre pontosan emlékezett. Éppen egy klasszikus horror ment a televízióban, felesége halála óta a nagyszobáját ritkán látogató világosság most is csak néhány égő gyertya formájában jelent meg, melyek lángjaival a régi, elhanyagolt ablakok alatt járó szél kedvére játszadozott.
Nem volt hangos a film, talán le is volt némítva, mert nem is igazán a mű érdekelte, csak egy-két régi szokás miatt ült akkor este a világító doboz előtt, tekintetét pedig inkább halott hitvese hamvait tartó urnára meresztette, mely ott pihent a polcon a könyvek mellett, és por még soha nem lepte be. Minden áldott nap ebéd előtt egy kissé nedves ronggyal áttörölgette az urnát, ezzel éreztetve, ha nem is a világnak, de saját magának igen, hogy felesége mennyire kedves, és tiszta asszony volt.
A csendet kopogás zavarta meg, melyet akkoriban a férfitól még halvány mosoly kísérte. Felkelt a fotelből, és elindult, hogy ajtót nyisson a gyermekeknek, akik ott állnak az ajtóban, és majd elkiabálják magukat, ha meglátják a ház tulajdonosát.
Ám ajtót nyitva mind a társaság, mind a kiabálás elmaradt. Csak egy alacsony, dús, szőke hajú kisfiú állt a lépcsőn, tekintetéből szomorúság áradt, és még az édességeket gyűjtő tarisznya is hiányzott rajta. A férfi először nem tudott megszólalni, annyira meglepte, hogy egyedül hagynak kószálni egy ilyen ártatlan, kis gyermeket, de végül erőt vett magán és szóba elegyedett vele.
- Hány éves vagy, fiam?
- Hét leszek.
Így hirtelen már mégsem tűnt túl fiatalnak, de a férfit mégis nyugtalanította az ifjú egyedülléte.
- Hol vannak a társaid? – kérdezte, olyan nyugodt és kedves hangnemben, ahogy csak tudta, hogy meg ne ijessze a fiút.
- Nincsenek társaim.
- Csokit szeretnél?
- Nem.
Az ember kezdett kissé idegesség válni, mivel nyugtalanította, hogy ki lehet a fiúcska és honnan jött, mivel még sosem látta, és nem tudta, hogy mit kezdjen vele.
- Mond meg hol laksz, felöltözöm és hazakísérlek.
- Nem lakom sehol – válaszolta a fiú.
- Árva vagy? Az utcán laksz? – kérdezte, de hangjából már feszültség áradt.
- Ő kért meg, hogy jöjjek el, és kérjek valamit.
„Na jó. ebből elég volt!” – gondolta a férfi, és úgy döntött, hogy elzavarja a fiút, ha nem mondja meg végre, hogy mit akar.
- Ki kért meg, és mit akarsz?
A fiú ekkor mélyen belenézett a szemébe, az övéből teljesen eltűnt az ártatlanság érzése, helyébe valami iszonyú lépett, melyet azóta sem tudott magának megmagyarázni.
- A hamvakat.
Meglepő gyorsasággal vágta rá az ajtót a gyermekre, nem ijedt meg, ki tudja miért, csak feszültségét nem tudta leplezni, és trágár szavakat vágott az akkor már zárt ajtón keresztül kifelé. Végül elhalkult, és kintről már csak suttogást hallott, mely halk volt, nagyon halk, mégis tisztán értette minden szavát.
- Eljövök érte, hét esztendő múlva.


HALLOWEEN ÉJSZAKÁJA, HÉT ÉVVEL KÉSŐBB


Nem gondolta, hogy történni fog bármi is, csak egy zavart kis hülyének gondolta a fiatal gyermeket, aki talán már iskolába jár, szülei bántalmazzák, és rettegésben tartják, vagy éppen hasonló korú társai teszik ezt, akik tudtak kedvese haláláról. Nyílván megzsarolták, hogy tegye ezt meg, különben megverik, nem ez lett volna az első eset.
A szokás megmaradt, még így, hét esztendő távlatából is. A csendes rémtörténet képei továbbra is jöttek a tv-ből, a gyertyák immár nyugodtan égtek, mert két hónappal előtte lecseréltette a nyílászárókat. A hamvak pedig ott pihentek megszokott helyükön. Békességben.
Édesség, cukorka nem volt otthon, hiszen már nem számított látogatóra, mióta a fiatalok hozzászoktak, hogy tőle nem várhatnak semmit sem.
A néma ház csendjét éjfél előtt egy kicsivel mégis kopogás zavarta meg. A férfi odaszögeződött a kopott, régi fotelhez, mintha csak odakötözték volna, mert tisztán emlékezett a lágy koppantásokra, mely miatt akkor ajtót nyitott egy szőke hajú gyermeknek. Most nem akarta megtenni.
Csendben maradt, de a kopogás nem maradt abba, ütemesen, fél percenként három érkezett, jelezvén, hogy nem fogja feladni, hogy bejusson a házba. Bármi is volt ott aznap éjszaka, nem távozott anélkül, amiért jött.
A férfi próbált nyugodt maradni. Csend volt körülötte, a kint álló nem tudhatta, hogy van itthon valaki. Nyugtatta magát, hogy majd végül úgyis feladja, hiszen nem fogja kinyitni az ajtót, idebent pedig biztonságban van.
Mintha valami hallotta volna a gondolatát, és annak végét, belesuttogott a férfi fülébe, aki még a leheletet is érezte, melytől kirázta a hideg.
„Biztos vagy benne?”
Felugrott a nyughelyéről, villámsebesen megfordult, de nem volt ott senki. Pár másodperc néma csend, majd ismét jöttek a kopogások, melyeket már az a szinte néma hang is kísérte. „Engedj be, és add át, ami az enyém!”
Menekülni akart, de nem tudta hová, így elindult a hálószobája felé, melynek az ajtaja szintén nemrég volt cserélve, és kulcsra tudta zárni. Nem jutott el odáig…a parketta elkezdett széttöredezni, a szoba több pontján, alóluk pedig tüskés indák kezdték ellepni a szobát, melyek útja a férfi felé irányult.
Bárhogy próbálta kikerülni őket, nem tudta megtenni. Mikor az első inda a lába köré csavarodott, mély fájdalmat érzett a tüskéktől, melyek a bőrébe, egészen a húsáig hatoltak. Felordított, és érezte a csordogáló vért a lábán. A többi inda is odaszőtte magát lassan, a férfi testét szinte teljesen betakarva, mindenhol mély, vérző sebet ejtve rajta. Érezte, ahogy lassan elgyengül, és már nem tudja folytatni az egyébként is reménytelen harcot a növények ellen. Ám végül elengedték, az indák visszahúzódtak titokzatos helyükre, mely talán a pokol egyik legmélyebb zuga, magára hagyván a több sebből vérző embert.
Próbált mozogni, de nem tudott, végül nehezen, de szemeit ki tudta nyitni. Bár ne tette volna. Az urna előtt ott állt a gyermek, ugyanúgy nézett ki, ugyanabban a ruhában volt, de a szeméből már eltűnt minden, amit akkor jónak gondolt. A gonosz jött el aznap a házába, és reménytelen volt a küzdelem.
Nyújtotta volna a kezét, könyörgött volna, de képtelen volt, gyengének és elveszettnek érezte magát, és érezte, lassan eljön érte a halál. Utolsó lélegzetvételekor még láthatta, ahogy a fiú magához veszi felesége hamvait, majd semmivé foszlik és távozik velük.

A televízióban akkor ért véget A vadász éjszakája, Charles Laughton remekműve…

---
Ez a novella a Halloween Borzongás keretében került fel a blogra a szerző kérésére!
Olvasd el a többi rémisztő egypercest is és ha van kedved nevezz!http://nemharapa.blogspot.hu/2012/10/halloween-borzongas-novellacsokor.html