Jennifer Armentrout: Opál ~ Blogturné ~ A fényből a sötétbe

A Könyvmolyképző Kiadó elhozza nekünk a Luxen sorozat következő könyvét, az Opált. Katy és Deamon története folytatódik, még csak most lendül be igazán. A könyv elit startjával egyidőben indul a nyolc állomásos blogturné is, ahol nem csak érdekességeket tudhattok meg a könyvről a szokásos értékelések mellett, de egy különleges nyereményjátékban is részt vehettek. Persze nyeremény is van: nem kevesebb, mint három szerencsés tarthatja majd kezében hamarosan az Opált!

Tartsatok velünk egy űrutazásra! Mi hozzuk a helyes űrlényeket. :)

Jennifer Armentrout: Opál
Opal
	Kiadó:   Könyvmolyképző Sorozat:     Luxen #3 Oldalszám:   ? oldal Kötés:  Puhakötés / keménykötés Fordító:  Miks-Rédai Viktória Megjelenés:   2014.08.26.
Senki sem érhet fel Daemon Blackhez. Amikor elszánta magát, hogy kimutatja az érzéseit irántam, komolyan beszélt. Soha többé nem kételkedem benne – és most, hogy túljutottunk a zökkenőkön, újra és újra fellobbannak köztünk a lángok. Csakhogy még ő sem védheti meg a családját, ha eltökélik, hogy kiszabadítják a szeretteiket. Mindazok után, amiken keresztülmentem, én sem vagyok többé ugyanaz, aki voltam. Még mindig változom, és fogalmam sincs, mi lesz a vége. Lépésről lépésre fedezzük fel az igazságot, és amikor szembekerülünk a hibrideket tesztelő és kínzó titkos kormányzati szervezettel, ráébredek, hogy a képességeim nem ismernek határokat. A halál a mindennapjaink részévé vált. Onnan kapunk segítséget, ahonnan a legkevésbé várnánk, és a barátainkról kiderülhet, hogy valójában a halálos ellenségeink – de nem fordulunk vissza. Akkor sem, ha az eredmény örökre darabokra töri az életünket. Egységben az erőnk – és ezt ők is tudják.

Óh, hogy hiányzott nekem Deamon Black! Mindenképpen ez volt az év legjobban várt folytatása számomra, és ezt úgy mondom, hogy már olvastam is ezt a részt angolul. Nem is hiszem, hogy sokáig fogom értékelgetni, mert nincs szükség rá. Ha olvastátok az előző könyveket (gondolom igen, ha a harmadikról informálódtok), akkor tudjátok, hogy mire lehet számítani: sziporkázó párbeszédek, pimaszul remek karakterek, izgalom és rejtély, na meg forró izzás. Ez mind megvan ebben a könyvben, csak minden NAGYOBB.

Daemon és Katy most már kvázi egy párként élnek, de ez nem jelenti azt, hogy simán mennének köztük a dolgok. Azt hiszem, hogy ők azok a fajta pár, akik imádnak veszekedni és milyen jó ez nekünk. Minél hevesebben vitatkoznak ők én annál jobban szórakozom. Azt hiszem Miss Armentrout bűnös élvezetet talál abban, hogy Deamont írja és nagyon is egymásra hangolódtak, mert sosem téveszt vele kapcsolatban. Deamon még mindig bunkó és nagyszájú, az egója pedig ha lehet, most még jobban az egekben tanyázik, de azért látni lehet alatta az érző és szerelmes pasit is. Hihetetlenül vonzó és dühítő tud lenni. Amit különösen üdvözöltem régebben is, de ebben a könyvben még inkább, hogy Katy ebben méltó partner. Le tudja rángatni a srácot a földre és nem adja a be a derekát egykönnyen semmiben. A kis bloggercsajból proaktív hősnő lett akivel senki nem sz*rozhat és aki megtanulja, hogy a kapcsolatok néha a békés egyet nem értésen alapulnak. Imádom az ő párosukat, és azt hiszem, hogy akkor is tudnám őket olvasni, ha csak fogat mosnának együtt, vagy bevásárlólistát írnának. kétségkívül a kettejük közötti interakció a könyv lelke és csúcspontja.

Pedig azért bőven több van ebben a sztoriban, mint a szellemeskedés, meg a románc. A veszély egyre mélyebben fúrja bele magát a hőseink életébe és mind inkább haditervek készítgetésével és csapások hárításával kell tölteniük az idejüket. Az írónő jól balanszíroz a sokkoló vagy éppen sodró lendületű jelenetek és a kedves, romantikus és a legtöbb esetben vicces epizódok közt. Mindig van egy kis szórakozás, de sohasem feledteti, hogy a dolgok bizony kezdenek igazán komolyra fordulni. Óh, és apropó, csak engem kapott el a mosolygás mikor kiderült, hogy ismét Mount Weather az amcsi gonoszság bűntanyája. A fantáziám elszabadult egy The 100 és Luxen Crossover irányába... :)

És, ha már komolyra fordulásról van szó muszáj megemlítenem, hogy ez az a könyv, amiben mind érzelmileg, mind testileg legközelebb kerülnek egymáshoz Katy és Daemon. Itt igazán sajnáltam, hogy "csak" YA minősítésű a könyv, mert a forró felvezető jelenteket után egy kicsit több intim részletet is el tudtam volna viselni, de szerencsére Miss Armentrout van annyira profi, hogy szépen körülírva a dolgokat is nagyon érzéki része ez a könyvnek.

Boldogan olvastam a könyvet, de már rettegtem a végétől, noha jól tudtam, hogy borzasztó függővéggel zárul. És ráadásul elhatároztam, hogy a következő Luxen kalandom nem Deamon-ék történetének folytatása lesz, hanem az Obsession, az arumokról szóló felnőttesebb kötet. Utána majd visszatérek a jól megérdemelt Deamon adagomhoz és folytatom az Origin-el. Vagy elolvasom újra az első hármat. Ez a sorozat azok közé tartozik, amibe akárhányszor el tudok mélyedni.

Értékelés
ggg
Summa: Tökéletes folytatása a sorozatnak. Minden benne van, ami eddig, de még inkább emeli a lécet. A függővég miatt pedig kisírod a szemed míg megérkezik a folytatás.	Cselekmény ✰✰✰✰✰ Karakterek ✰✰✰✰✰ Világ – Háttér ✰✰✰✰✰ Eredetiség ✰✰✰✰✰ Stílus ✰✰✰✰✰ Borító ✰✰✰✰✰ Befejezés ✰✰✰✰✰

Nyereményjáték

Ugyan a luxenek már nem élnek a Lux bolygón, de ti most eljuthattok oda. Játsszatok velünk egy kis társasjátékot, hogy esélyetek legyen megnyerni a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott három példány egyikét az Opálból. 

Feladat:

1) Nézzétek meg a közös blogon a társasjáték tábláját (http://www.blogturneklub.com/2014/08/opal.html)! Akár ki is nyomtathatjátok, ugyanitt még bábu-sablonokat is találhattok, természetesen a könyv főszereplőivel.

2) Dobjatok. Minden nap, az aznap esedékes bejegyzésben megtalálhatjátok a kockát és rajta a dobás értékét. Lépjetek ennyit a táblán. Figyelem! A játékra csak akkor tudtok helyes megoldást adni, ha mindig csak annyit léptek, amennyit a blogon közzétett kockán láttok és a helyes sorrendet is betartjátok. E megegyezik a blogturné menetrendjével.

3) A táblán csapdák és lehetőségek is vannak. Ha olyan mezőre lépsz ahonnan űrhajó indu, akkor előre ugorhatsz mezőket, csak kövesd a hajó sárga útvonalát. A férgejáratok visszavetnek, ha ilyen mezőre lépsz kövesd a vörös járatot visszafelé.

4) Írd meg nekünk, hogy a nyolcadik lépés után melyik mezőn állsz. Ezt a megfejtést a lenti rafflecopter megfelelő mezőjébe kell felvezetni. 

5) Extra pontokat is szerezhetsz, ha élőben is megvalósítod az általunk tervezett társasjátékot és erről fényképet is küldesz. A rafflecopterben kell megadnod a linket, hogy hova töltötted fel a képet. Ha inkább más játékot eszeltél ki a Lux-sorozat szereplőivel azt is megoszthatod velünk, ez is plusz pontokat ér (de azért a mi játékokunkba is vegyél részt a pontokért.)

A kiadó csak Magyarország területén belül postáz. (Megjelenés után)

Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol, automatikusan új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

További állomások

Augusztus 27 - Angelika blogja
Augusztus 28 - MFKata gondolatai
Augusztus 29 - Dreamworld
Augusztus 30 - Kelly Lupi olvas
Augusztus 31 - Nem harap a blog
Szeptember 1 - Deszy könyvajánlója
Szeptember 2 - Media Addict
Szeptember 3 - Insane Life

Kérdőív könyvmolyoknak

Andie a Függő/Vég-től adta nekem ezt a kihívást, amit ezenmód teljesítek. Az olvasási szokásaimról (khm.. mániáimról.. khm..) tudhattok meg többet belőle.

1. Szoktál nassolni olvasás közben?Sosem. Minden egyéb alkalommal azonban... na ezt hagyjuk. De komolyan nem szeretném, ha a könyveim vagy az olvasóm zsíros, foltos, vagy akármilyen lenne, ezért tisztán tartom az ujjaimat.

2. Mit szeretsz iszogatni olvasás közben?

Teázom, vagy kávézom időszaktól függően. Ha jó a könyv akkor jó néha jó megállni egy kortyintásra meg egy sóhajtásra. Ilyenkor szoktam leírni a gondolataimat is a jegyzetfüzetembe, hogy később eszembe jusson, ha értékelést írok.

3. Szoktál írogatni a könyvekbe, vagy kivagy magától a gondolattól is, hogy firkálj beléjük?

Soha nem írok a könyvekbe, de még az oldalak behajtásától is kiver a víz. Egyszer kölcsönadtam anyának a könyvet, aki meghajlította a gerincet. Nem néztem rá szerető leányhoz méltóan. Viccet félretéve, nem. Szeretem, ha a könyveim olyanok maradnak olvasás után is, mint mikor megvettem őket.

4. Hogyan jelölöd, hogy hol tartasz egy könyvben?

Könyvjelzővel szoktam. Az e-olvasók általában megjegyzik, hogy hol taratasz, így ott ez nem probléma. Ha papírkönyvet olvasok, akkor vékony könyvjelzőt rakok bele, vagy cetlit, blokkot, szórólapot, stb. 

5. Mindig el kell jutnod egy fejezet végéig, vagy le tudod tenni a könyvet bárhol.

Nem nagyon szoktam megvárni a efejezetek végét, mert azokat mindig úgy írják meg, hogy akard tudni a folytatást. Általában ott hagyom abba, ahol éppen elálmosodom, vagy ahol a gyerekek éppen kérnek valamit. :)

6. Olyan ember vagy, aki elhajítja a könyvet a szoba másik sarkába, ha nagyon idegesítő regényt olvas?

Inkább csak magamban puffogok, vagy néha talán hangosabban. A férjemnek is szoktam panaszkodni, aki mindig türelmesen meghallgatja kirohanásaimat még akkor is ha abból egy szót se tudna utána megismételni. :)

7. Ha szembejön veled egy ismeretlen szó, azonnal rákeresel?

Sokat olvasok angolul ezért előfordul, hogy ismeretlen szóba botlok, de eddig még sosem szótáraztam. Ki szokott derülni, hogy mit jelent az adott szó, és ha magadtól jössz rá szerintem jobban el is raktározza a későbbiekre az agyad.

8. Mit olvasol most?

Miket, sokkal inkább. Mostanában sokszor olvasok párhuzamosan könyveket. tudom, ezt sokan szentségtörésnek tartják, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy mondatonként váltok. Minimum egy papír és e-bookot is olvasok, és attól függ, hogy hol, vagy mikor jut időm az olvasásra másikat veszek kézbe. Most e-könyvben az Opált olvasom (újra), papírkönyvben pedig a Bridget Jones sorozat harmadik részét, a Mad About the Boy-t forgatom.

9. Milyen könyvet vettél legutóbb?

Éppen ma sikerült ráakadnom a 399 Ft-os könyvek között a Vérvonalakra Richelle Mead-től. Gyerekek, mindig nézzetek szét a kisboltos, postás olcsósított könyvek között, mert kincsekre lehet bukkanni.

10. Van kedvenc helyed vagy időpontod az olvasáshoz?

Nálunk csakis este van nyugi, így inkább akkor olvasok, különben mindig félbe kell szakítanom a nyüzsi miatt. Legtöbbször az ágyban / kanapén olvasok, de imádok könyvet vinni a fürdőbe is. 

11. A sorozatokat vagy az egyrészes könyveket szereted jobban?

Nehéz kérdés, úgyhogy kitérő választ adok. Mikor-hogy. Amilyen kedvem van. Néha jobban szeretem, ha nem kell hosszú köteteket várni a végkifejletre, de ha nagyon szeretem a szereplőket, akkor akár egy tucat regényt is el tudnék olvasni a főszereplésükkel. 

12. Van olyan könyv, amit mindig előrehozol, és szeretettel ajánlasz mindenkinek?

Nagyon szeretem Jennifer Armentrout könyveit és rendszeresen ajánlgatom az ismerőseimnek. A Holdbéli Krónikák sorozat is a szívem csücske, de itthon nem lett nagy siker, fel nem foghatom miért. Ha egy sorozatot imádok, de nem kap elég figyelmet, akkor mindenképpen léptem-nyomon ajánlgatom.

13. Hogy rendszerezed a könyveidet?

Kiadó és sorozat szerint, de most éppen kifogytam a könyvespolcból, úgyhogy egy kicsit eluralkodott a káosz. De mindenről tudom, hogy hol van, szóval ez inkább amolyan kreatív zűrzavar. :)

A stafétát ezennel átadom nekik:

Szilvamag Olvas

Books and Starlight

Angelika Blogja

B.B Vayk: A fekete Láng Ura - A Vízgömb ~ Varázslatos mese

Már elég régóta szereztem ezzel a könyvvel, de megvallom a borító egy kicsit megrémisztett. Nem abban az értelemben, ahogy kellene. Vizuálisan nagyon érzékeny típus vagyok és ez a borító számomra nem egy igényes és komoly könyv benyomását keltette. Itt és most mindenkit megkövetek: Ez a könyv igenis Igényes és Komoly könyv és sajnálom, hogy az első benyomásom miatt idáig halogattam az olvasását.

B.B. Vayk: A fekete láng ura - A Vízgömb
-
	Kiadó:   BV Service Kft. Sorozat:   A fekete láng ura #1 Oldalszám:   484 oldal Kötés:  Puhakötés Fordító:  - Megjelenés:   2014.
Azonban nem állhattam meg, hogy ezt ne mondjam el, hiszen azért a belső értékei ellenére mégiscsak jobban örülnék neki, ha az regény színvonalának megfelelő kiváló fedelet kapna és másokat nem ejtene ilyen hibába, mint engem. De most, hogy ezen túlléptünk és tanultunk belőle elmondhatom, hogy B.B. Vayk tényleg valami egészen különlegeset alkotott. Varázslatos képzelete segítségével színes és részletgazdagon ábrázolt hihetetlen tájakra kalauzol minket, ahol mesés, de mégis ismerős lények élnek és minden megtörténhet. Csak ámultam azon a kivételes kreativitáson, ami A Fekete láng ura világát  felépítette. Nem csak a képszerűen leírt, minden ízében fantasy világ volt az, ami élővé tette a környezetet, hanem az a szellemesség, ahogyan a tárgyakat elnevezte és használatukat leírta. Minden illett hangulatban, a Tűz birodalma sivár és rettenetes, de mégis hátborzongatóan érdekes helyszín volt, a Víz birodalma pedig olyan hely, ahova egyértelműen én is elvágynék. A Nap földjén jót szórakoztam a hiú uralkodón és népén. Egyébként is azt hiszem hogy kitűnően sikerült a megszemélyesített Természeti Erők karakterének megformálása és ábrázolása. Magam is ilyennek álmodnám meg őket, ha humán alakot kellene kölcsönöznöm nekik. Persze a mágikus lények mellett emberekkel, vagy legalábbis annak kinéző lényekkel is találkozunk a történetben. Főszereplőnk Robert egyszerű életet él, de nagy szabadságvággyal és energiával bír. Az első pillanattól megkedveltem, de a végére mégis úgy éreztem, hogy kevéssé ismerem. Kicsit elhomályosította Marian, a gonosz tűzlény mindent elsöprő személyisége és annak változása, fejlődése. Számomra Ő volt a könyv igazi hőse, pedig elég rögösen indult a kapcsolatunk. Marian ugyanis a regény elején ízig-vérig gonosz. Ott még azt gondoltam, hogy azt fogom írni róla, hogy ha a karakterünk megváltásra ítéltetik, akkor kellene, hogy legyen benne valami akármilyen apró dolognak, amit az olvasók kedvelhetnek. Hát Marianban semmi ilyen nem volt és nagyon is úgy tűnt, hogy nem is lesz. Sokáig, nagyon sokáig tartott, míg megbarátkoztam a lánnyal, és szinte észrevétlenül történt. Talán inkább csak hozzászoktam, mint megszerettem, de végül is a lényeg, hogy mindenképpen Ő tartotta fenn a legjobban az érdeklődésemet a főbb karakterek közül. A cselekmény tekintetében sem ismer megálljt a regény. Egyáltalán nem kiszámíthatónak nevezném, de tény, hogy egy előre meghatározott vonal mentén halad. Ebben egy kicsit a magyar népmesék három próbáját véltem felfedezni, de tény, hogy a különleges és helyszínek és lények miatt a viszonylag egyszerű cselekményvezetés mellett sem volt idő unatkozni. A dialógusok pedig jól megírtak a feszesek, úgyhogy kifejezetten élvezetes olvasni őket. Amit még mindenképpen írásban akartam elmondani, hogy néha elmosolyodtam az angolszász nevek mellett felbukkanó tipikusan magyaros dolgokon, mint például a "Robikám" becézésen, vagy pedig a szilvásgombóc és réteskészítésen. Mivel tudom, hogy a könyv megjelent angolul és nagy sikere is van külföldön ezért mindenképpen érdekel, hogy a szóvicc-szerű és magyaros megnevezéseket hogy fordították angolra. Lehet hogy csak ezért is elolvasom egyszer úgy is... Óh, és abba bele se gondolnék, hogy micsoda vizuális katarzis lenne mindezt egyszer filmvásznon látni... Bárcsak.

Értékelés
ggg
Summa: Varázslatos mese felnőtteknek egy hihetetlen világról a világunk mögött. Nagy kreativitással megírt fantasy történet ami remélhetőleg tényleg világsikert hoz a szerzőnőnek.	Cselekmény aaaaa Karakterek aaaa Világ – Háttér aaaaa Eredetiség aaaaa Stílus aaaaa Borító aaa Befejezés aaaaa

Köszönöm a könyvet az írónőnek!

Rendeld meg a hivatalos weboldalon és akár dedikálva is kérheted a könyvet!

TRAILER:

Michael Grant- Kathrine Applegate: Éva és Ádám ~ Blogturné ~ És lőn Ádám!

Eljátszottál már azzal a gondolattal, hogy számítógépes szimulációs program segítségével tökéletes társat tervezz magadnak? Mit szólnál, ha később egyszer csak szembejönne veled az utcán?  Katherine Applegate és férje, Michael Grant történetében Evening Spiker lehetőséget kap erre! Kövesd végig az EVE és ADAM turnét, ahol nyolc blogger véleményét olvashatod erről a nem hétköznapi témájú könyvről, és esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét.

Katherine Applegate-Michael Grant: Éva és Ádám
Eve and Adam
	Kiadó:   Könyvmolyképző Sorozat:     - Oldalszám:   ?  oldal Kötés:  Puhakötés / keménykötés Fordító:  Felföldi Edit Megjelenés:   2014.09.05.
Kezdetben vala az alma. Azután a baleset, a szörnyű, bénító sérülés és a kórház. Evening Spiker alig nyeri vissza az eszméletét, amikor egy furcsa fiú már ki is viszi a kórházból, és sietve az édesanyja kutatóintézetébe, a Spiker Biotechnológiai Gyógyszergyárba szállítja. Itt Eve-nek más dolga sincs, minthogy gyógyuljon, és elviselje a kísérteties elszigeteltségét, amelyet csak uralkodó természetű anyja, egy furcsa orvoscsapat és az ideszállításában közreműködő titokzatos fiú szakít meg időről időre. Amikor Eve már azt hiszi, biztosan meghal – bár nem éppen a sérüléseitől, hanem az unalomtól – anyja különleges feladatot bíz rá: meg kell terveznie a tökéletes fiút. Eve egy az emberi genetika oktatására kifejlesztett lenyűgözően aprólékos szimuláció segítségével nekiáll, hogy tetőtől talpig megtervezzen egy fiút: a szemét, a haját, az izmait, sőt még az agyát és a lehetséges személyiségjegyeit is. Éva megtervezi Ádámot aki maga lesz a tökély, a tökéletes emberpéldány, a tökéletes pár... vagy mégse?

Ha ez nem az év legütősebb nyitómondata akkor kövezzetek meg: 

"ÉPPEN EGY ALMA JÁR AZ ESZEMBEN, AMIKOR A VILLAMOS ELÜT, LEVÁGJA A LÁBAM, összezúzza a bordáimat, a kezemet pedig felismerhetetlen, nedves vörös cafattá változtatja."

Ahogy elolvastam arra gondoltam, ez igen, ez egy valóban bevállalós könyv lesz. Számítva ezt és a különlegesnek ígérkező alaptörténetet igazán nagy durranásra számítottam, de inkább csak egy kisebb pukk lett belőle.

Az alapsztori egy amolyan fordított teremtéstörténet, ahol a férfi ezúttal nem Isten teremtménye, hanem az emberé, és kivételesen nem ő adja az alapot (vagyis az oldalbordát) a nőhöz, hanem éppen ellenkezőleg, a nő képzeletéből születik meg a férfi. Vagyis: A Férfi. Eve, vagyis Evening feladata ugyanis nem más, minthogy létrehozzon egy tökéletes hímpéldányt és ő ezt lelkiismeretesen teljesíti is. Virtuálisan kreálja Adam-et, a tökéletes férfit. A legnagyobb probléma ezzel a könyvvel, hogy fantasztikusan jó morális és filozofikus problémákat vet fel, de valamiért fél mélyebben foglalkozni a témával. Lehet, hogy ez a célközönség jellegéből fakad, de én azért elidőztem volna az olyan kérdéseknél, hogy: Ugyan már, mi a tökéletes? Ki határozza meg és hogyan a tökéletesség fogalmát, vagy pedig olyanokon mint: Van-e jogunk és felhatalmazásunk létrehozni egy embert, személyiséget, életet? Olyan témák ezek, amiken jót lehetne beszélgetni, veszekedni és moralizálni, és amelyek Eve-ben is felmerülnek de elintézi annyival, hogy nem akar most filozofikus kérdéssekkel foglalkozni, De én igen, hahó!

Kétségtelen, hogy az Éva és Ádám bővelkedik a meglepő tudományos és múltbéli rejtélyekben, amelyek nem várt cselekményrészletként bukkannak el, hogy felforgassák a szereplőink életét. Az én problémám azonban csak annyi volt, hogy ezt egy kicsit gyorsan és túlpörgetett tempóban, némileg felületesen tette. Alig volt idő megemészteni az új fejleményeket, máris rohantunk tovább, hogy más titkokról lebbentsük fel a fátylat. Olyan sok vitatható témát és kétválaszos kérdést vet fel, hogy csak kapkodom a fejem. Nem is kis horderejű kérdésekről van itt szó, hiszen egy megakonszernről, egy giga gyógyszergyárról beszélünk, ami milliók életét mentheti meg... ha akarja. Ilyen szempontból abszolút aktuális, mai világunkat foglalkoztató dilemmákról olvashatunk egy izgalmas és közérthető környezetben.

Részemről a könyv végén egy kicsit sportot űztem abból, hogy a kákán is csomót keressek, és felmerült bennem egy-két kérdés, amik akár logikai buktatók is lehetnek, ha nagyon akarom. Például, hogy miért a kétségtelenül okos, de mégiscsak tinédzser Eve volt az egyetlen, aki képes volt a tökéletes pasi megalkotására, ha valóban olyan egyszerű volt ez a programmal, hogy egy ovis is meg tudja csinálni? Illetve: vajon milyen lehetett tényleg Adam külseje, ha nem volt olyan lélegző hetero- vagy homoszexuális egyén, akinek ne jött volna be. képtelenség, hogy valaki mindenkinek tessen.

A kétségkívüli hibáival együtt és élveztem a könyvet. Tényleg egyéni téma és megközelítés volt, és a felvetései ugyan nem értek mélyre, de mindenképpen elgondolkodtatott a felvetett kérdéseken. Talán ez is volt a célja annak, hogy nem magyarázta túl őket. Igen, könyveljük el így...

Úgy tudom, hogy a könyv egyelőre csak egy igen rövid előtörténet novellával büszkélkedhet, de szerintem mindenképpen megérdemelne egy folytatást is, hiszen voltak karakterek, akiknek igenis kíváncsi lettem volna a további sorsára. Az egyik ilyen Aislin, Eve vadóc és nagyszájú barátnője, a másik, na az spoiler, de biztosan Ti is kíváncsiak lesztek rá, hogy mi történik vele a regény befejeztét követően, ha elolvassátok.

Értékelés
ggg
Summa: Nagyot akart harapni az almából az Éva és Ádám a komoly kérdéseivel és morális dilemmáival, de csak keveset csippentett le belőle. Azért humoros, izgalmas és könnyen emészthető maradt.	Cselekmény aaa Karakterek aaaa Világ – Háttér aaa Eredetiség aaaaa Stílus aaaa Borító aaaaa Befejezés aaa

Nyereményjáték

A könyv borítóján is megjelenik a szimbolikus jelentéssel rendelkező alma motívum. A blogturné játéka most a leghíresebb almákkal foglalkozik! Fejtsd meg minden állomáson a feltett kérdést és írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába, így esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét!

Ki alapította az almáról elnevezett computer céget?

a Rafflecopter giveaway

További állomások

08/24 Kelly & Lupi olvas - Helyszínek
08/26 Dreamworld - Ádám és Éva
08/28 Nem harap a...
08/30 Zakkant olvas - A tökéletes férfi
09/01 Könyvszeretet
09/03 Deszy könyvajánlója
09/05 Media Addict
09/07 CBooks

Egyszer volt, hol nem volt ~ 4. évad spoilerek

Nemrégiben felhoztam magam az Egyszer volt, hol nem volt sorozattal, és olyannyira beleszerelmesedtem, hogy mostanában minden hírre ugrok, ami a haarosan induló negyedik szériával kapcsolatban fellelhető. Ha már ilyen sok spoilert olvastam akkor akár össze is foglalhatom, nem?

Nos, ha valaki nem látta a fentieket, akkor elmondom újra. SPOILER-ek jönnek.

Az már a harmadik évad befejezése után világossá vált, hogy a negyedik széria, legalábbis az eleje, mindenképpen a Frozen / jégvarázs köré fog rendeződni. Én magam nem vagyok egy folyton Let it go-t dúdolgató rajongó, de szerettem a mesét így izgatott vagyok a Elsa, Anna és Kristoff felbukkanása miatt. Néhány kép és videó már napvilágot látott róluk, ezek itt láthatóak:

Az még nem világos, hogy Elsa milyen minőségben fog szerepelni, de egyre valószínűbbnek tetszik, hogy a főgonosz szerepét a Jégkirálynőre osztották, akit Elisabeth Mitchell fog alakítani. Ilyen volt a szerkója a forgatáson:

Ha már új szereplők... A negyedik epizódban visszatér Sydney, a Tükör / Dzsinn, újabb a Revolutionból is ismerős színészt, Giancarlo Espositot felhasználva. Az ő karakterének feltűnése feltehetően része Regina tervének, hogy eltávolítsa a frissen a városba érkezett Mariant.

A másik érdekes adalék pedig a Once upon a Time in Wonderlandből lehet ismerős, ugyanis Will Scarlet, alias Szív Bubi is megjelenik Storybrooke-ban. Őt Michael Socha alakítja.

Állítólag ebben az évadban kicsit Belle múltjába is jobban belemerülünk, és megismerhetjük az anyját is.  

És a kis kedvencemről, Hookról is van ám hír. Azt már rebesgették, hogy az új szezonban végre lecseréli a 300 éve viselt kalózszerkót, de azért erre nem számítottam. Huh, de dögös lett! Állítólag ez a szerelés a negyedik epizódban debütál majd, abban, amelyikben Emmával randevúra mennek. Túl sok a jóból, nemde? 

Amúgy, feltűnt valaki különösa képen azontúl, hogy Killiannek milyen jól áll a szűk bőrgatya. Hát két keze van, ni! Igen, Killian visszakapja a kezét, de hogy ez minek köszönhető vagy, hogy tartós lesz-e az még nem tisztázott. Amúgy egy későbbi BTS képen véres ököllel látható a padon a kikötőben, szóval nem nagyon sikerülhetett jól az a randi...

Ne tessék elkeseredni Captain Swan rajongók, ez a is a negyedik szériában lesz:

Az Egyszer volt, hol nem volt negyedik évada szeptember 28-án startol!

Teddy Wayne: Jonny Valentine szerelmes éneke ~ Nem mind arany...

Ajánlom ezt a könyvet a Justin Bieber generáció minden korcsoportú rajongójának. A fiataloknak azért, hogy lássanak a csillogás mögé és felismerjék, hogy a sztárság nem jelent egyet a partizásssal és a mókával. Az idősebbeknek pedig azért, hogy figyelmeztesse őket: ne csináljatok árucikket a gyerekeitekből!

Teddy Wayne: jonny Valentine szerelmes éneke
The lovesong of Jonny Valentine
	Kiadó:   Európa Sorozat:   - Oldalszám:   347 oldal Kötés:  Puhakötés Fordító:  Pék Zoltán Megjelenés:   2014.
Jonny Valentine szupersztár. A tinik, főleg a tinilányok imádják a lemezén hallható rágógumipopot. A tánclépéseit, a klipjeit, a hangját, de még a frizuráját is tudatos marketinggépezet alakította ki, amely mögött Los Angeles-i lemezcége és anyja, az állandóan partizó Jane áll. Jonnyt Jane menedzseli, és gyakorlatilag minden percét beosztja. Rajongók, számítógépes játék, edzőterem és magánórák - ez nagyjából ki is tölti a fiú életét. De amikor nyomozni kezd apja után, rájön, önállósodnia kell, hogy a helyén kezelhesse a világ dolgait.

Gyakran kapom magam azon, hogy leragadok a tévé előtt olyan műsorokat bámulva, mint az Apró szépségek és az Elképesztő gyerekzsúrok. Tudjátok, ezek azok a műsorok, ahol az anyukák széles műmájer mosollyal állítják, hogy minden elképesztő őrültség, amit rákényszerítenek a gyerekre, azt csakis azért csinálják, mert a kicsit azt akarja. Eközben a bevágások ordító kölköt mutatnak, aki nem akar gyantázni, műszempillát felrakni, vagy műfogat berakni, sőt ami azt illeti a ribancos sminket se kéri. Gyakran kérdezi tőlem a párom, hogy miért nézem ezt, mikor nyilvánvalóan megvetem az ilyen szülőket. Erre a válaszom: intő példának. Ha valaha ilyennek látna és ha valaha rá akarnám kényszeríteni a gyerekeimet ilyesmire a saját magam szórakoztatására, akkor Ted Mosby módra készítsen elő intervenciót.

Nagyjából ugyanígy éreztem a Jonny Valentine szerelmes énekének olvasása közben. Egyrészt nagyon is élveztem, hogy backstage utazást tehetek a tinisztár magánéletébe, másrészt borzasztóan felháborított az egész. Jonny-nak gyakorlatilag nincsen élete. Minden, ismétlem minden gondolata a karrierje, vagy annak valamely aspektusa körül forog. A kinézete: mű. A viselkedése: eltervezett. Az magánélete: nem létezik. Ugyan mivel kellene foglalkoznia egy tizenkét éves fiúnak? Haverok, foci, suli, táborok... Legalábbis remélem, hogy az én fiaim ezzel foglalatoskodnak majd ebben a korban. Jonny ehelyett a marketing és brandépítési stratégiát veszi át az anyjával, betanulja, hogy mit fog mondani a következő interjúján, kamu lesifotósorozatot készítettet és egyetlen barátja sincs.arról nem is beszélve, hogy a számomra legmeghökkentőbb és frusztrálóbb rész az volt, ahogy Jonny szexuális érését, vagyis inkább erőltetett koreérését mutatta be a szerző. Itt bizony nem finomkodott a részletekkel és a meghökkentő eseményekkel, azt hiszem a könyv eme aspektusa egy kicsit sokkolóra sikeredett. Ismétlem, egy 12 éves srácról beszélünk.

Borzasztó olvasni, ahogy egy különösen intelligens tizenkét éves üzletszerűen gondolkodik. Persze ez a hozzáállás nem a sajátja. Minden gondolata, minden szava, félelme és vágy az anyja félelmeit és vágyait tükrözi. Az "anyuka" (tegyük macskakörömbe direkt) neurotikus koravén fiatal felnőttet csinált a fiából, aki mániákusan fél a pedofiloktól és túlságosan is felnőtt akar lenni. A legszorosabb kapcsolata az anyjával van természetesen, de a kettejük viszony a legjobb napokon is "nem egészségesnek" nevezhető. Mit is vár az ember egy görcsösen bizonyítani akaró, csalódott, iszákos nőszemély irányításával. Huh, de felhúztam magam.

Persze ha már tini-idol, akkor adódik az összehasonlítás Justin Bierber-rel. Ehhez nincsen túl sok hozzáfűznivalóm, tekintve, hogy távol tartom magam ettől a fandomtól, de azt hiszem minden tinisztár-rajongónak érdekes lenne elolvasnia ezt a könyvet, hogy tisztában legyen vele, hogy mennyi valóságos van abban a személyből, akit imád. Vagy inkább mennyi nem valóságos. A marketing igenis képest felépíteni egy személyiséget a nullából, vagy teljesen eltorzítani azt, ha szándékában áll.

Egyébiránt a sztorit Jonny szemszögéből ismerjük meg, de mint írtam ezeket a gondolatokat nagyrészt az anjya táplálta bele. A szerző stílusa azonban igazán dicsérendő, nagyon egyedi és hiteles hangot adott egy tizenéves fejű, de felnőtt gondolkodású fiúnak annak sajátos szókincsével és fordulataival. Jonny önmagában egy kivételesen okos és tehetséges fiú volna, ha ezt a tudást nem kellene megnyirbálnia és öntőformába kényszerítenie. Cselekményileg nem sok történéssel kell számolnunk, csupáncsak végigkövetjük Jonny turnéjának egy részét, ahol az életében mérföldköveknek számító jelenetek zajlanak le és nagy kérdéssel szembesül a jövőjét illetően. Megvallom a befejezés számomra nem várt fordulattal ért véget, vagy inkább úgy fogalmaznék nem tetsző fordulattal. De mindenképpen egy lelki érési folyamat végére ért ezzel Jonny és örülök, hogy ennek tanúja voltam.

Értékelés
ggg
Summa: A tini-sztárság sötét oldalát bemutató regény, amely egy túlságosan fiatal fiú éréséről szól a média világában és az anyja árnyékában.	Cselekmény aaaa Karakterek aaaaa Világ – Háttér aaaaa Eredetiség aaaa Stílus aaaaa Borító aaaa Befejezés aaaa

Köszönöm a könyvet az Európa Kiadónak!

Megrendelheted a lenti képre kattintva!